2014. július 4., péntek

21.rész

Hallottam ahogy Stella kiküldi a srácokat, majd bekopog.
-Bell! Nyisd ki!-mondta és nem is hangos inkább határozottan.
Óvatosan elfordítottam a kulcsot a zárban és már ki is nyitotta az ajtót, így pont velem szemben állt.
Megragadta a kezem és az ágyára húzott.
-Mi volt ez az egész?-kérdezte.
-Stella én nem szeretnék erről beszélni..
-Bella az istenit a legjobb barátnőd vagyok...azt hiszem. Nem mondom el senkinek te is tudod!
-Stella..igen az vagy, de..
-Bella nincs de..! Azt hittem bízol bennem...-mondta majd elindult a kijárat felé.
-Stella én dolgozni fogok...-mondtam.
-Mi? De hogy? És minek? De akkor hogy fogsz tanulni?-zúdította rám kérdéseit.
-Úgy hogy nekem engedélyezve van.. És mert nincs pénzem az osztálykirándulásra..a tanulást meg megoldom valahogy.
-De Bella ennek nincs értelme bele fogsz őrülni és le fogod rontani magad. Inkább kölcsönadok..
-Na ne csak ezt ne!! Elegem van az ilyenekből nem kell senki segítsége nincs szükségem senki pénzére sem. Egy meki hagyjál, de egy osztálykirándulás már túl sok. Nem hagyom hogy ingyenélőnek vagy aranyásónak vagy akárminek tituláljanak!-mondtam elég hangosan. Ezért nem akartam elmondani.-mondtam és most én indultam meg az ajtó felé..
Le kell nyugodnom, le kell nyugodnom, mondogattam magamban.
-Bella!-kiáltott Stell.
-Mindjárt jövök, csak kell egy kis levegő.-mondtam majd kimentem.
Kb. 2 órával később azon gondolkoztam, hogy vagy most felmegyek a koli szobába vagy a hintába fog fagyni a fenekem. Így felmentem. Mikor benyitottam Stella azonnal rám vetődött és miközben szorosan ölelt azt suttogta a fülembe, hogy ne haragudjak.
-Nem haragszok Stella és nem is haragudtam csak csalódott voltam.
Stell szemeiből még jobban potyogni kezdtek a könnyek.
-Annyira sajnálom Bell én csak.. Néha elfelejtem, hogy neked nincs..-elcsuklott a hangja.
-Hogy nincs családom.-fejeztem be a mondatát.
-Igen, de Bella én és a srácok olyanok szeretnénk lenni, akik számodra a családot jelentik!-mondta.
-Tudom..de még nem megy..nem tudom elfogadni. Még nem.-mondtam fojtott hangon.
Stella nem mondott semmit..erre én sem tudnék mit mondani. Így inkább újra magához ölelt.
Hmm...
-Miért nem eszik reggel banánt a rendőr? Mert a banán déli gyümölcs..-mondtam, hogy oldjam a helyzetet.
Mindkettőnkből kitört a röhögés, persze nem a vicctől inkább a kialakult helyzet miatt.
Még beszéltünk egy jót, majd kicsit tanultunk, végül lefeküdtünk aludni.

(Csütörtök reggel)
Stellel reggel gyorsan elkészültünk és már mentünk is a suliba. Az egész nap kész káoszra sikerült..
Matekból újra lerontottam magam és Stella azzal az én megmondtam arckifejezéssel bámult rám mikor kikaptuk a dogát. Angolon is elég gyatra jegyek sikerültek az osztályban, úgyhogy én még örültem a négyesemnek. Mikor vége lett a tanításnak egyből indultam a munkahelyemre..
-Jó napot!-köszöntem mikor beléptem a kis boltba.
-Szia! Tessék ezt vedd át és már kezdhetsz is. Menj egy próbafülkébe!
-Rendben.-mondtam.
Mikor felvettem a fekete egyen pólót és a névjegykártyát kimentem. A főnököm egyből intett egy vevő felé. Odamentem megkérdeztem, hogy segíthetek-e meg ilyesmi. Egész jól ment addig amíg egy srác nem jött be a boltba. Mikor odamentem hozzá, hogy segíthetek-e már éreztem ahogyan végigmér. Amikor felágaskodtam, hogy levegyem azt a nadrágot ami neki kellett belecsípett a fenekembe. Láttam, ahogyan a főnököm tart felénk és int nekem, hogy tűnjek onnan. Persze betartottam az utasítást és a pult mögé mentem, ahol biztonságos volt. Mikor elment a srác odajött hozzám a főnököm.
-Jól vagy?-kérdezte.
-Persze, öm bocsánat.-mondtam.
-Semmi baj de vigyázz jobban, az ilyen srácoknál tartsd meg a három lépés távolságot!
-Rendben.-mondtam.
Mikor végeztem hullafáradtan indultam haza..
Beléptem a szobába és Stella pislogott felém, mellette Bence ült és ha jól gondolom filmet néztek.
-Sziasztok.-mondtam, majd az ágyamhoz mentem.
-Szia!-köszöntek felváltva.
-Öm akkor én megyek is..-mondta Bence.
-Miért mennél el?-kérdeztem.
-Hát csak gondolom tanulni akartok vagy beszélgetni..-mondta.
-Maradj nyugodtan nézzétek meg a filmet, Stella már biztos megtanult engem meg nemzavartok.-mondtam.
-Ja én már megtanultam.-mondta Stella.
-Hát akkor jó, maradok.-mondta.
Miközben tanultam hallottam, hogy a barátság extrákkal-t nézik..húha..
Mikor megtanultam pont végeztek a filmmel, így mikor Bence el akart indulni szóltam neki, hogy várjon meg. Majd felkaptam a szemeteszsákot és utána mentem.
-Ö mielőtt bármit mondanál tudom, hogy együtt van Krisszel, de nem bírom távol tartani magamat tőle..-mondta és láttam rajta, hogy szenved.
-Ben tudod hogy én sosem feltételeznék rólad rosszat, de ki kell bírnod! Ugyanannyira szeretlek, mint Stellát, de nem szeretném ha ő sínylené meg azt, hogy nem bírsz magaddal.-mondtam azt ami szerintem a leghelyesebb.
-Tudom, és én sem szeretném őt megbántani meg semmi, de Bella annyira szeretem...-akadt el a hangja.
-Tudom..-szorítottam magamhoz. Figyelj tudod, hogy rám számíthatsz bármi van szólj és repülök! Nem hagylak cserben és Stella sem fog, csak adj neki időt..
-De mennyi időt?-kérdezte.
-Nem tudom..ki kell várnod, hogy szakítsanak..-mondtam.
-És mi van ha sosem fognak..én meg addig megőrülök amíg várom, hogy megtörténjen.-mondta és éreztem, hogy teljesen igaza van.
-Jó Ben, tudod mit? Tedd féltékennyé Stell-t járj másik csajjal stb. bár én nem tudom elképzelni, hogy te ezt tedd.-fejeztem be monológomat.
-Hmm én sem tudom elképzelni.-motyogta.
-Bence fogadd el.. te ilyen vagy..várnod kell!-mondtam.
-Okés..-megölelt. Mennem kéne most már..-mondta.
-Rendben, bármi van írj, hívj, üzenj valakivel vagy gyere!-mondtam határozottan.
-Oké..köszi Bell.-mondta.
-Tudod, hogy nincs mit!
Azzal elköszöntünk és bence haza, én pedig fel a szobánkba indultam. Útközben gondolkoztam és kidobtam a szemetet. Mikor felértem beszéltem Stellával az első napomról, meg Bencéről.. Ő is egyből mentegetőzött, hogy csak barátok, meg hogy neki ott van Krisz.. Nem tudom, de ez az egész olyan átlátszó volt..
Lezuhiztam, lefeküdtem, majd nagy nehezen elaludtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése