1.rész

Végre elérkezett a nap, a nap amire egész életemben vártam. Lelépek innen. Bepakoltam a bőröndökbe mindent és elindultam neki a nagyvilágnak, hogy hátrahagyjam Miskolcot. Így hát elindultam a vasút állomásra. Megvettem a jegyet és felszálltam a batyuimmal. Végig zenét hallgattam az ablakon kibámulva. Pár cicababa beült a mellettem lévő székekhez. Ez még nem is lett volna baj de olyan idegesítően vinnyogtak hogy nem hallottam a zenét. A telóm mar azt írta ki hogy "A hallás károsodás kockázatának csökkentéséhez ne hallgasson semmit hosszú ideig nagy hang erővel" . Végre megérkeztem Budapestre. Ahogy leszálltam egyből ámulatba ejtett a város. Még sosem jártam Miskolcon kívül sehol és nagyon megtetszett első látásra a környék. Végül elindultam a kollégium felé ahol lakni fogok, ugyanis felvételt nyertem a Barackos Katalin Gimnáziumba.
Mikor megkaptam a szoba kulcsot elindultam felfelé. A szobámba belépve épp pár csaj ült az egyik ágyon és beszélgettek. Illedelmes akartam lenni szóval: Sziasztok Bella vagyok melyikőtök lesz a szoba társam?
A csajok flegmán össze majd rám néztek. Végül az egyik megszólalt.
-Hozzád mégis ki szólt?!!-frappáns beszólásán a többi csaj nevetett.
Na most én néztem flegmán vagyis próbáltam úgy nézni.
Végül leraktam a cuccom és inkább kimentem hogy körülnézzek.
Valahogy sikerült kilyukadnom az udvaron. Így hát leültem a kis színpadra és írtam a naplóm.

Pár egész helyes srác ment el előttem és megkaptam pár beszólásukat pl ezeket:

-Stréber!

-Még el sem kezdődött a suli hova tanulsz?!

-Így is úgyis hülye vagy felesleges próbálkoznod!

Jó bunkók az itteniek jaj! (ez sóhajtás akart lenni)

Nem úgy néz ki, hogy egyhamar barátokra fogok találni..

Na majd holnap kiderül, hogy milyen az osztályom.