18.rész

(Vasárnap)
Reggel amikor felkeltem Stella még aludt, így lementem a boltba, hogy vegyek valami pék árut reggelire. Még mindig nem igazán tudom, hogy mi merre van de nagy nehezen találtam egy pék árus boltot. Bementem és egy nagyon helyes sráccal találtam magam szemben. Már a nézésétől is elpirultam, de erőt vettem magamon és kértem pár finomságot. Majd miután kifizettem elsiettem és a koli felé vettem az irányt. Mikor kinyitottam az ajtót láttam, hogy Stella pont akkor kelt fel és egyből kiszúrta a kezemben a zacskót.
-Jó reggelt!-köszöntem.
-Neked is. Milyen finomságot hoztál?
-Minden félét.-mondtam, majd leültem mellé az ágyra és kivettem a zacskóból azt amit neki vettem.

Kaja után leültem tanulni ez egészen 1-ig tartott, utána lementünk ebédelni a koli ebédlőjébe. Mikor végeztünk és visszamentünk a szobánkba unatkozni kezdtünk.
-Nem megyünk el sétálni?-kérdeztem Stellát.
-De menjünk.-válaszolta.
Éppen a parkban sétáltunk ahol rengeteg gazdi sétáltatta a kutyusát. Minden olyan gyorsan történt, hogy nem bírtam követni. Az egyik percben fut felém egy hatalmas kutya, a másik percben pedig a földön fekszem és a kutya az arcomat nyalogatja.
-Úr isten Prézli szállj le róla azonnal!-hallottam egy ismerős hangot.
Érzetem ahogy a kutya leszáll a mellkasomról.
-Juj nagyon sajnálom, nem szokott ilyet csinálni!-hallottam újra az ismerős hangot, majd egy kezet láttam magam előtt amit el is fogadtam.
-Jól vagy?-kérdezte a  .... a pék árus srác.
-Persze, csak kicsit váratlanul ért.-mosolyogtam rá.
-Öm véletlenül te nem az a lány vagy aki bejött ma reggel a pékségbe, ahol dolgozom?
-Ö de.
-Fuh megkönnyebbültem. Azt hittem rosszul gondoltam és hát nem akartam beégni, de úgy látszik szerencsés napom van.-mondta.
-Miért van szerencsés napod?
-Hát másodjára látok egy csodaszép lányt.-mondta.
-És ki az?-kérdeztem.
-Vicces vagy.-mondta.
-Nem viccnek szántam.-mondtam határozottan. Amúgy én Bella vagyok és ő a barátnőm Stella.
-Rád gondoltam csak hogy tisztázzuk, és Dani vagyok.
-Ö okés.-mosolyogtam.
-Van barátod?-kérdezte. Hát jó gyorsan a tárgyra tért.
-Van na szia Dani.-kezdtem magammal rángatni barátnőmet.
-Várj! Nem azért mondtam..én csak kíváncsi voltam.-mentegetőzött.
-Aki kíváncsi hamar megöregszik jegyezd meg Dani.-mondtam, majd elmentünk.
Tudtam, hogy most egyáltalán nem jó ötlet összeszedni egy ilyen srácot, elég nekem Milánnal foglalkoznom.. Martin így is dühös rám.

*****

Ahogy sétálgattunk találtunk egy egész aranyos kis boltot, tele olcsó de piszok jól kinéző ruhákkal. Így össze vásárolgattunk ezt-azt. Épp a próba fülkében totyogtam mert, Stella fel akart próbáltatni velem egy összeállítást, amikor megcsörrent a telóm.

-Haló?-vettem fel, miután elénekeltem csengőhangom első részét.

-Szia Bella Bence vagyok találkozhatnánk?-elég kétségbeesett volt a hangja.

-Ö persze, de most Stellel vagyok..

-Lehetne kettesbe?-kérdezte.

-Persze Ben amint hazaértem hívlak!

-Rendben, siess Bell!-és lerakta.

Kíváncsi vagyok mi ilyen fontos..

Ahogy kiléptem a fülkéből Stella vigyorgott rám.

-Á ez nagyon jól néz ki rajtad Bells.
-Úgy gondolod Stells?
-Aha.

*****

Amikor hazaértünk kipakoltuk a cuccainkat, majd hívni kezdtem Bencét. Az első csörgésre felvette.
-Bell légyszi siess itt várlak a koli előtt!-és már le is tette.
El sem tudom képzelni, mi lehet ennyire fontos.. 

Mikor leértem láttam, ahogy Bence megkönnyebbülve néz rám.
-Bence miről akartál beszélni, ami ilyen sürgős?
-Kedden van Stella szülinapja és..-motyogta.
-Ahaaa.-mondtam csodálkozva.
-Tehát segítesz?-kérdezte.
-Persze, de szólhattál volna, hogy ne aggódjak ennyire.-korholtam le.
-Bocsika..-vágott megbánó fejet.
-Jól van hol kezdjük?
-Úgy gondoltam te tudni fogod..
-Jó akkor csináljunk neki egy bulit, rendben?-kérdeztem.
-Okés..
Bennel elmentünk egy szupermárketbe és összevásároltunk minden vackot ami csak kellhet egy bulira.
Majd leültünk hintázni, hogy gondolkozzunk.

-Hol legyen a buli?-kérdeztem Bent.

-Hát, nálatok?

-Okés, végül is csak azt hívjuk meg aki fontos.

-És kik fontosak?-kérdezte.

-Hát te, én, Martin és Krisz..max még pár osztálytárs, de szerintem ennyien is pont elegek vagyunk.

-Ö ja..

-Most meg mi van?-kérdeztem.

-Hát Krisz..muszáj őt is meghívni?-kérdezte.

-Igen Ben muszáj, mert egyenlőre még vele jár Stella.

-De..mindegy.-hagyta rám.

-Na akkor mit is szeretnél neki venni?-kérdeztem.

-Fogalmam sincs..

-Jó akkor gyere..-hirtelen kiszálltam a hintából és kézen ragadtam Bencét.

Bementünk egy közeli zene boltba. Bingó!

-Ezt vedd meg neki!-mutattam fel egy Little Mix CD-t.

-És ez tetszeni fog neki?-kérdezte.

-Ben egyetlen közös dolog van bennem és Stellben, az hogy rajongunk a Little Mix-ért. Na meg az, hogy az ella mindkettőnk nevében benne van.-mosolyogtam rá.

-Ha te mondod..-mondta majd a kasszához ment és megvette neki az ajándékot.

Mikor kiértünk a boltból újra karon ragadtam és egy ékszerboltba vonszoltam.

-Ide miért jöttünk?-tette fel a logikus kérdést.

-Én is akarok neki venni valamit!-válaszoltam. ÁÁÁÁÁÁÁÁ Ez lesz az!!!-kiáltottam.

-Melyiket szeretnéd?-kérdezte egy egész fiatal szőke hajú nő.

-Ezt!-mutattam egy gyűrű irányába.

kifizettem és már mentünk is. Bence a koli előtt megállt.

-Nem jössz fel?-kérdeztem, ő pedig az ajándékra mutatott.

-Jah értem, akkor kedden siessetek át hozzánk, majd suliban odaadom a kulcsom és ti addig elkészültök amíg én feltartóztatom Stellát, okés?

-Aha..

-A többit majd még megbeszéljük, meg intézkedem.

-Rendben, köszi Bells.

-Semmiség Ben, tudod hogy bármikor segítek csak szólj!

-Oksa. Szia!

-Szia!

Mikor felmentem épp fürdött Stell, az én hatalmas szerencsémre. Gyorsan eldugtam az összes cuccot amit vettem. Majd átöltöztem. Mikor Stell kijött elkezdett kérdezgetni, hogy hol voltam..

-Csak Bencével..

-Aha..mit akarsz te Bencétől?-kérdezte elég furcsán.

-Nem tudom miért érdekel, de az égvilágon semmit. Mi csak barátok vagyunk, de ezt te is nagyon jól tudod!-korholtam le.

-Ok-mondta flegmán.

Ebbe meg mi a fene ütött.. nem lehet igaz, hogy mindig megsértődik mindenki rám..

Nagy nehezen bealudtam. Álmomban valamiért egy kutyát sétáltató srác jelent meg előttem. De gyorsan elhesegettem a gondolatot.